Rólunk - Rólunk szól

Gyermekotthonból családba – egyre nõ az örökbefogadások száma

Két év alatt közel 15 százalékkal nõtt az engedélyezett örökbefogadások száma, az emelkedés egyértelmûen az állami szakellátásból történõ örökbefogadásoknál tapasztalható. A nyílt örökbefogadások számának csökkenése pedig azt mutatja, hogy az utóbbi egy-két évben kevesebb nõ került súlyos válsághelyzetbe – írja a Magyar Nemzet a KSH adatai alapján.
Gyermekotthonból családba

Két év alatt közel 15 százalékkal nõtt az engedélyezett örökbefogadások száma, és az emelkedés egyértelmûen az állami szakellátásból történõ örökbefogadásoknál tapasztalható. Ez azt jelenti, egyre több gyermek kerül a gyermekotthonokból és a hivatásos nevelõszülõktõl véglegesen családba – ismerteti a Magyar Nemzet a legfrissebb KSH adatokat. Eszerint 2013-ban még 726, egy évvel késõbb már 784, 2015-ben pedig már 829 gyereket fogadtak örökbe.

A javulás még jelentõsebb annak fényében, hogy utoljára az ezredforduló elején sikerült egy év alatt ennyi gyereknek családot találni. Az adatokból az is kiderül, hogy az örökbefogadott gyerekek csaknem 60 százaléka korábban nevelésbe vett gyerek volt, és csupán a kicsik 40 százalékát adták örökbe még újszülöttként. Két évvel korábban még 50-50 százalék volt ez az arány.

Mórucz Lajosné, a várandós anyákat segítõ Gólyahír Egyesület elnöke szerint ez abszolút kedvezõ tendencia, mert azt jelzi, hogy végre valóban egyre több gyerek kerül véglegesen családba a gyermekotthonokból, és nem ragadnak bent a szakellátásban, ahogy korábban erre sajnos rengeteg példa volt. A nyílt örökbefogadások számának csökkenése pedig azt mutatja, hogy az utóbbi egy-két évben kevesebb nõ került súlyos válsághelyzetbe – írja a lap.

Kevesebb nõ kerül válsághelyzetbe

Tavaly összesen 36, krízishelyzetben lévõ édesanya adta gyermekét örökbe rajtunk keresztül, míg egy évvel korábban még 52-en döntöttek így. A csökkenés valószínûleg annak köszönhetõ, hogy javult a családok jövedelmi helyzete, így egyre kevesebben kerülnek olyan körülmények közé, hogy ne tudnák felnevelni a gyermeküket – mondta a Magyar Nemzetnek Mórucz Lajosné, a várandós anyákat segítõ Gólyahír Egyesület elnöke. Az általa vezetett szervezethez bárki fordulhat, aki valamilyen ok miatt titkolja terhességét, vagy úgy érzi, nem tudja felnevelni a gyermekét. Az egyesület már a várandósság alatt segíti az anyákat, és ha kérik, közvetít a nyílt örökbefogadás során.

A javuló helyzetet mutatja az is, hogy az elmúlt két évben jelentõsen csökkent az állami szakellátásban élõ, örökbe adható gyerekek száma, vagy is egyre többen kerülnek ki a gyermekotthonok falai közül. 2013-ban még 2.291 gyermek várt örökbefogadásra, 2014-ben már csak 2.137, tavaly pedig csupán 1.893, vagyis 20 százalékos csökkenés tapasztalható. Ugyanakkor elsõ látásra érthetetlen, hogy miért vár még mindig közel kétezer gyerek családra, amikor folyamatosan nõ az örökbe fogadni szándékozó és az erre már alkalmasnak is talált szülõk száma: jelenleg több mint kézezren várnak gyerekre.

A szakember szerint persze erre is van magyarázat: az örökbe fogadni szándékozó magyarok 90 százaléka csecsemõt vagy legfeljebb óvodás kisgyermeket akar, ráadásul egészséges kicsit. Az iskoláskorú gyerekeket, a fogyatékkal élõket és a roma gyerekeket azonban szinte senki sem akarja örökbe fogadni Magyarországon – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Mórucz Lajosné. (A külföldi örökbefogadók egyébként nem rontják a magyar szülõk esélyeit, hiszen más országba csak olyan gyermek kerülhet, akinek itthon nem találtak örökbe fogadó szülõt.)



Külföldi örökbefogadások

A KSH adatai alátámasztják a szakember szavait: tavaly a 0–3 éves korosztályból 249 gyermeket adtak örökbe, közülük 241-en magyar szülõknél találtak családra, és csupán a kicsik 3 százaléka került külföldre. Az óvodás korú gyermekek esetében azonban már 50-50 százalék volt a hazai és a külföldi örökbe fogadások aránya. Még megdöbbentõbbek a számok, ha a 6–10 éves korosztályt nézzük: a 105 kisiskolás gyermeknek csupán negyedét (27 fõ) fogadták magyarok örökbe, a háromnegyedük külföldre került.

A külföldi örökbefogadások száma ugyanakkor évrõl évre nõ: 2013-ban még csak 108 magyar gyermek került külföldre, egy évvel késõbb már 129, 2015-ben pedig 149 magyar kiskorúnak találtak az országhatáron túl családot, vagyis két év alatt egyharmadával nõtt a külföldi örökbefogadások száma.

Meggondolhatják magukat a szülõk

Mórucz Lajosné egyetlen területet említett a Magyar Nemzetnek, ahol szerinte az utóbbi években rossz irányba változott a szabályozás: a vér szerinti szülõnek korábban nem volt lehetõsége arra, hogy a gyermek születése után meggondolja magát. 2014 márciusa óta azonban a vér szerinti szülõ a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétõl számított hat héten belül visszavonhatja, azaz a baba hathetes koráig meggondolhatja magát, és visszakérheti a gyereket az örökbefogadóktól.

Ez önmagában nem feltétlenül tûnik rossz változásnak, de komoly traumákhoz vezethet. Csak a Gólyahír Egyesületnél tavaly két olyan eset is volt, hogy az anya visszavonta nyilatkozatát, ráadásul az egyik esetben a gyerek nem is vér szerinti családjához került, hanem nevelõszülõhöz. Az anyja ugyanis visszavonta lemondónyilatkozatát, így az örökbe fogadó szülõknek vissza kellett adniuk a gyereket, de mivel a vér szerinti szülõ hajléktalanként élt, a gyerek ideiglenesen állami szakellátásba került - írja a Magyar Nemzet.

Forrás



Vissza a cikkekhez